2016. február havi bejegyzések

A cipész cipőt készít, a pék kenyeret…

Kreatív világot élünk. Részben mert mi magyarok igenis kreatív nép vagyunk, részben pedig anyagi okok miatt.

Tudunk otthon kenyeret sütni, gyerekruhákat varrunk, saját magunk festjük ki a házunkat, átkárpitozzuk a bútorokat, ékszereket készítünk, weblapot szerkesztünk, könyvelünk…mindent amit lehet magunk csinálunk… mert muszáj, vagy mert szeretjük….

Ezzel csak akkor van probléma, ha 1.) nem tudjuk 2.) nem szeretnénk 3.) nincs időnk rá, esetleg mind a három egyszerre :)

De valóban probléma ez? Ha mindenki a maga szeletkéjét csinálja a világ dolgai közül, de azt nagyon jól – és mi is-, akkor a pék készíti a kenyeret és mi megvesszük és hálásak vagyunk neki, amiért olyan finom és egészséges, magos kenyeret készít nekünk. Ha a varrónő varrja a gyerekruhát, jobban tudja milyen anyagból érdemes, milyen praktikákkal, hogy aztán kényelmes legyen, esetlegesen még pár évig együtt is nőhessen a gyerekkel.

A festő bizonyára szebben fest ki mint mi, mert a széleken is, sarkokban is biztos kézzel dolgozik, tudja hogy mikor kell alapozni festés alá, vagy milyen festékkel festhetünk egy régi falra.

A  témámnál maradva pedig, egy JÓ ingatlanközvetítő tudja milyen a piac, milyenek a vevők, a hitellehetőségek és sokat dolgozik azon, hogy vevő és eladó egymásra találjon.

Ha pedig a pék eladja a kenyérét, ki tudja fizetni a festőt, aki kifesti a házát, miközben ő kenyeret süt :)

A festő varrat a gyerekeinek kisruhát, amíg a felesége ingatlanokat közvetít, majd kenyeret vesz :)

Jajj nem értek én ehhez, tudom…de amikor a napokban megkérdezték tőlem, hogy miért gondolom, hogy az, aki el akarja adni a lakását, az majd fizetni fog azért, hogy én felkészítsem az eladásra, elég gyorsan válaszoltam neki…az, aki szeretné gyorsan eladni és jó áron, kétféle helyzetben lehet:1.)van ideje ezzel foglalkozni, mert nehéz helyzetben otthon van, annak az ingyenes tippjeink segíthetnek 2.) nincs ideje, vagy nem ért hozzá, sőt netán elfogadja, hogy az, aki ezt már évek óta gyakorolja, ez a szakmája, talán többet tudhat róla, annak pedig megéri egy villanyszámlányi összeg azért, hogy ne kelljen sokáig rezsit fizetnie egy olyan lakásban, amitől éppen szabadulni szeretne…

Többször, többféleképpen hallottam az alábbi történetet. Recsegő padló miatt nem tudtak hosszú ideig eladni egy házat, mígnem kihívtak egy parkettást. Miután a szaki végignézte, egy bizonyos helyen egyetlen szöget ütött be. Amikor sokallták az érte kért árat, a felelet így hangzott 50 Ft ebből a szög, amit beütöttem, a húszezer pedig a szaktudás….

Amikor egy könyvet, vagy vázát 10centiméterrel arrébb húzok, gyakran megmosolyognak :) pedig az a 10cm adja azt az egyensúlyt és harmóniát, amit a vevő érez, amikor beteszi a lábát :)

Szerinted hogy van ez? Hol húzod meg a határokat? Anyagi vagy erkölcsi alapon választasz mestert vagy saját kezű megoldást?